A didinium parazita
- Vorticella paraziták a garnélarákon - revai18_maltacourt.hu
- Kovász - 8.
- Paraziták, vírusok és bakteriális fertőzések - 3B Scientific
- Parazitákkal bélgyulladás ellen?!
- Méreggel irtják a rovarokat az élősködő darazsak [origo]MTI
- Hogyan kell kezelni a matracot parazitáktól
- A lépben élő paraziták
Evolúciójuk[ szerkesztés ] A közelmúltig a legrégebbi ismert csillós fosszíliák az ordovícium időszakból származó Tintinnida formák voltak. A fosszíliák kétféle tintinnidát és valószínűleg egy ősi suctoriát tartalmaztak.
A legtöbb más eukariótától eltérően a csillósok két különböző sejtmaggal rendelkeznek: egy kicsi diploid mikronukleusszal és egy nagy poliploid makronukleusszal. A mikronukleusznak a szaporodásban, a makronukleusznak az általános sejtszabályozásban van szerepe.
Utóbbi a mikronukleuszból keletkezik a genom amplifikációval és átalakításával. A makronukleusz elkülönülése amitózissal történik, a kromoszómák elkülönülésének folyamata azonban nem ismert.
Parasites of the Gastrointestinal Tract
A folyamat nem tökéletes, generáció után a sejt elöregedést mutat, ezért a makronukleuszt rendszeresen regenerálni kell a mikronukleuszból. Ez legtöbbször izogámia alatt történik. Ekkor két sejt összekapcsolódik, a mikronukleusz meiózisba megy át, a haploid utódok kicserélődnek és egyesülnek létrehozva az új makronukleuszt és mikronukleuszt.
Emésztő vakuólumok fagocitózis révén jönnek létre és jellemzően a didinium parazita egy meghatározott utat a sejtben, mialatt a lizoszómák megemésztik és lebontják. Így a vakuólum tartalma már elég apró lesz ahhoz, hogy átdiffundáljon a valuólum membránján a sejtbe.
Ha valami maradt az emésztővakuólumban, idővel eléri a sejtalréstamelyen exocitózissal ürül ki. A legtöbb csillós rendelkezik kontaktilis vakuólummalamely beszívja vagy kinyomja a vizet a sejtből, fenntartva a kívánatos ozmotikus nyomást vagy az ionegyensúlyt.
Néhány nemnél, mint például a papucsállatkák Paramecium a kontaktilis vakuólum jellegzetesen csillag alakú, melyben minden ág egy gyűjtőcső. Táplálkozásuk[ szerkesztés ] A ascaris hányás csillós heterotrófkisebb szervezetekkel, baktériumokkalalgákkal vagy szerves törmelékkel táplálkoznak, amelyet módosult orális csillóikkal söpörnek a szájnyílásukba.
Megváltoztatják-e az új orális szerek a gyulladásos bélbetegség kezelését? A fejletlen országok lakosságának nagy százaléka bélférgekkel fertőzött. Ezek a paraziták eddig ismeretlen módon védték meg a gazdaszervezetet a Crohn-betegségtől, és olyan más krónikus-gyulladásos megbetegedésektől, amelyek az iparosodott országokban egyértelműen gyakrabban fordulnak elő. Amerikai orvosok azt állapították meg, hogy a paraziták jótékonyan befolyásolják a bélflóra összetételét. Egérkísérletek, és fertőzött emberek férgekkel való kezelés előtt és után elvégzett baktérium-analízise azt mutatta, hogy a paraziták a bélbaktériumok két csoportjában változtatták meg a csíraszámot — olvasható a szakportálon.
A szájnyílást balról egy sor sodróhártya membranellajobbról pedig egy parorális membrán határolja, mindkettő polikinetidekből képződik. A táplálék a szájnyíláson keresztül a garatba jut, amely táplálék vakuólumokat képez.
Vorticella paraziták a garnélarákon. Kovász - 8.
Néhány csillós nem rendelkezik szájnyílással és ozmotrófiával táplálkozik, míg mások ragadozók és más protozoákkal, akár más csillósokkal táplálkoznak. Néhány csillós állati élősködő, közülük az egyetlen ismert emberi parazita a Balantidium coli.
