Az imádkozás parazitákat mantizál

Uploaded by

Ez annak következménye, hogy a film lényege nem az, amit tudatosan kifejez. Nem a filmelemzés a filmhez vezető termékeny út? Termékeny út lehet, de csak út és nem cél. Sokat nyújthat, de nem elég, amit nyújt.

Kemenes G. László-Erotika A XX. Századi Magyar Regényben | PDF

A filmfejtés a szemiózis teljesítményét tárja fel, azt, ami követi, ami általa hozzá- férhető, amit felidéz és kivált, a magyarázat ezzel szemben a szemiózis valamely aktusának alapjait és feltételeit kutatja. A kutatás, vizsgálat, elemzés az anyagi hordozók, közvetítő közegek, illetve a felidézést közvetítő viszonyrendszerek pozitív adottságaiban ragadja meg a kommunikációt, s a jelanyagtól a az imádkozás parazitákat mantizál terjedő vizsgálati térben keresi az férgek jamonban őrizhető struktúrákat.

A vizsgálati tárgyat a megelőző adottságokból, külső feltételekből vezeti le, mint az érzékelés, a nyelv szabályai vagy a szerző pszichéje, illetve a szövegre ható, általa idézett előző szövegek. Az elemzés kapcsolatról kapcsolatra haladva akar az elemiekből magasabb egységeket rekonstruálni, a részletektől halad az egész felé, s az egészeket sorolja be magasabb egészekbe életmű, korstílus.

A fejtés az egészektől halad a részek felé, a megrendítő lelket és kultúrát modifikáló hatásban keresve a művet, és a műben a hatásért felelős összefüggések képletét. Hogyan bírhatjuk szóra a műveket?

Ez a tanulmány általában véve is szokatlan, a magyar irodalomtörténet és kritika által pedig máig feltáratlan témakör vizsgálatára vállalkozik. Munkánk tárgya a huszadik századi magyar regényirodalomban megjelenített erotika. Amikor lélektani oldalról közelítünk, s a regényalakok pszichéjé­ vel foglalkozunk, elfojtásról, egyéb lelki problémákról szólunk, sosem veszítjük szem elől s mindig próbáljuk éreztetni, hogy nem valóságos, élő alanyokkal, hanem nyelvi, retorikai konstrukciókkal van dolgunk; bár olyan mesterművek esetében, mint a Színek és évek vagy az Iszony nehéz elkerülni, hogy a szerep­ lőkről ne úgy írjunk, mintha hús-vér emberek lennének. A különféle módszer­ tani megközelítések nem valami előre gyártott séma szerint történtek, hanem minden alkalommal maguk a művek szabták meg az elemzés eszközeit. A könyvünkbe felvett regények kiválasztása önmagában nem kis munkát igé­ nyelt.

S okokra redukálható hatásokat vagy redukálhatatlanul túllendülő követ- kezményeket keressünk? Ez fizika és filológia, empirikus természettudomány és herme- neutika útjainak elválása. Még egy megjegyzés a bevezetett distinkciók használatáról. Elemzés és fejtés szembe- állítása a megkülönböztetést szolgálja, nem az elemzés elvetését.

Nem az elemzéssel van baj, csak azzal a redukcionizmussal lehet vitázni, mely az elemzést önállósítja, s nem a meg- fejtés alépítményének tekinti.

Elemzés és fejtés konfliktusa nem a megfejtés vállalkozásá- ból, hanem a hegemóniára törekvő szcientista elemző technikák uralmi törekvéseiből fakad. Az az imádkozás parazitákat mantizál destrukturál, a fejtés restrukturálást feltételez, a fejtés elemzés is, de az elemzés nem fejtés is; az elemzés, a megfejtés átfogóbb törekvése híján, csak sematikus vázlatokat, reláció listákat, szcientista absztrakciókat produkál, nem a működő képzetszerű teljesség 5 filmesztétika- makett- I-2 könyvLayout 1 Kovács András Bálint vál.

A filmmel felületes és külsődleges viszonyban levő befogadók a megfejtést szokták a mű megerőszakolásának érezni, pedig az elemzés, a vele járó elkülönítésekkel, szelektív megkülönböztetésekkel és absztrakt osztályozásokkal, sokkal inkább tartalmazza az erőszak momentumát.

Az elemzés a beavatkozásnak az a része, amelyet a másik rész, a fejtés tesz jóvá. A fejtés akkor működik, ha a megfejtő olyan jelentős összefüggéseket mond ki, olyan tartalomra hívja fel a kommunikatív közösség figyelmét, amit a többiek is átéltek, de nem tudtak fogalommá változtatni és így a kulturális viták terébe beemelni.

Az eddig elmondottak azt a benyomást kelthetik, hogy az elemzés az alap, s a fejtés a fel- építmény. Nem egészen erről van szó: az elemzés, habár a megfejtés segédeszköze, s a ki- fejtésben előzménye és igazolója, mindig feltételez egy tudattalan előmegfejtést. Már a hangulat is, melyet a film közvetít, nem passzív recepció, hanem a befogadó válasza is, a lélek spontán döntése a film felhasználásáról.

Az előmegfejtés az elemzés alapja, a fogalmi megfejtés pedig a spontán élményben is benne rejlő elemzés továbbfejlesztése. Ha nem engedtük át magunkat a képfolyam rohanásának, a folyam mint tartam lefolyása üzenetének, úgy nem a filmről, csak képekről, beállításokról, nem a dologról, csak elemeiről beszélünk.

A film mint az elemzés tárgya, csak a fejtés tárgyában adott, a múló idő lefolyása egészében, abban az egészben, mely nem aktuális, csak virtuális, s amelyen keresztül érthetők meg részei. A film csak a múltban, elmúltként egész, a megfejtés fogja fel.

A szakaszos befogadást és nagyobb távolságtartást elviselő, és mindezt sok mű- fajában kifejezetten igénylő irodalommal emancipáltabb viszonyban van a befogadó, az imádkozás parazitákat mantizál a film sokkal inkább lerohan, így itt az erős közvetlen élménytől való utólagos emancipációt is szolgálja a megfejtés. Minél nagyobb a mű közvetlen hatása, annál nagyobb jelentőségre tesz szert az élmény megszelídítése, az utórezgések megszervezése a fogalom által.

A film megköveteli, hogy az élményt ne zavarja, hanem csak kövesse az elemzés, és gondoskodik is erről az élmény spontán hipnotikus ereje által; ez azonban azt is jelenti, hogy az egészre irányuló szellemi reflexen, vagyis a megfejtésen alapul az elemzés. Az élmény nem hagy időt az elemzésre, mely így az élményegész beteljesülése által bizonyos szinten mindig imp- likált megfejtésen alapulhat csak. Ugyanakkor a film befogadása, amennyiben védekezni akar a szellem a puszta élmény spontaneitásának terrorjától, meg is az imádkozás parazitákat mantizál, hogy az élményt kövesse olyasmi, amit megfejtésnek és az imádkozás parazitákat mantizál nevezhetünk.

Ha az elemzés nem veszi tekintetbe ezeket a filmspecifikus összefüggéseket, úgy a film lényege megszün- tetésének, felszámolásának kulturális technikájává válik. A filmalkotás mint egész ellen- állhatatlan élményfolyamban realizálódik, s a részletek eme természetes élményközvetlenséget 6 filmesztétika- makett- I-2 könyvLayout 1 Elemzést és fejtést együtt kell látnunk, s egymáshoz való viszonyaikat is vizsgálnunk a filmkultúra épületében, hogy a fejtés fogalmának megalapozására és kifejtésére tett kísérletünk ne tűnhessék az elemzés létjogosultsága kétségbe vonásának.

Az esztétikum diskurzusa a művek beszéde, a művészet nyelvének munkája, a művészi életkeresés megnyilatkozása. Az utóbbinál absztraktabb a metaesztétika, az esztétika metaling- visztikai vagy metafilozófiai megközelítése, az esztétika nyelvének vizsgálata illetve az esz- tétika alapfogalmaira való filozófiai reflexió. Bennünket most a kritikai-esztétikai diskurzus további rétegei, a belőle kielemezhető különböző szellemi tevékenységmódok érdekelnek.

A kritika a műről, az esztétika a művek rendszeréről beszél.

Az esztétika ugyanazt a tárgyi szférát értelmezi, amit a műkritika, de nem az egyes műveket, hanem soraik és rendjeik közös törvényeit kutatja.

Nem az esztétika vált tárgyat a kritikához képest, csak a meta- esztétika az esztétikához képest, amennyiben az utóbbi már nem az esztétikumot, hanem az esztétikum vizsgálatának eredményeit vizsgálja.

• Сначала шел широкий пояс луга, затем -- низкорослые деревья, заросли которых становились все гуще и гуще по мере того, как гуляющий углублялся под их кроны.
• Kezelés bolháktól és férgektől
• Férgek helminták pinworm gyógyszer

A kritika szó kétértelmű. Van egy általánosabb értelme, mely egyszerűen a művekről való beszéd, a szemiózisnak az esztétikum és az esztétika közötti rétege, s van egy konkrétabb értelme, mely szerint a művekről való értékelő beszéd. Az előbbi esetben a művészi és meta- esztétikai ténnyel áll szemben, mint ami már nem művészet, de még nem is esztétika tudománya, már a művészetről való kommunikáció, de nem közege általános törvényeinek kutatása, míg az utóbbi esetben a műalkotásról való értékelő beszédet értjük rajta, amely elhelyezi a művet a kultúra valamely nívóján.

A mű is értékel és a művet is értékelik.

Értékelni kell, hogyan értékeli a mű az életet és világot, és azt is értékelni kell, hogy a mű milyen kifejező erővel állítja elénk, és milyen meggyőző erővel igazolja értékeléseit. E vizsgálat során a mű és a befogadó értékrendje vitáznak: a befogadó elvetheti, a mű értékei alapján, a maga korábbi értékeléseit katarzisde a művet is könnyűnek találhatja a maga értékrendjének mérlegén. Az esztétikum diskurzusa és a vázolt értelemben veendő értékelő diskurzus között lép fel a bennünket érdeklő fenomén, a mű megfejtése.

Az elemzés és a megfejtés az esztétikai élmény és az esztétikai ítélet között közvetítő két szellemi tényező.

Welcome to Scribd!

A megfejtés a képzelet- szerű folyamat folytatása a fogalmi eszközökkel, az elemzés pedig a képzeteket és fogalmakat felidéző szignifikáns struktúrák azonosítása, mely által a megfejtés során adódó problémák vizsgálhatók és viták eldönthetők. A megfejtés a mű képi jelentésének fogalmi visszaadása. Ez nem azt jelenti, hogy a megfejtés értelmező munkája tényszerűen adott, definitív impli- kációk explikációjára lenne redukálható.

Az értelmezés mint megfejtés nem egy implicit megfejtés explikációja, nem a szerző által titkos nyelvbe kódolt üzenet desifrírozása egy kulcs birtokában, több ennél, mert azt keresi, amit a szerző is keres, és a szerzőt magát is neki kell megfejteni, ez utóbbi egyértelműen a az imádkozás parazitákat mantizál és nem a szerző feladata.

A meg- fejtés — mint a képi információ fogalmi értelmezése — feltárja a mű világképét, míg az óriási nemi szemölcsök kelés megítéli mind a világképet, mind az azt igazoló vagy — ellenkezőleg — nem hitelesítő szig- nifikáns struktúrák működését, hatékonyságát.

A meg- fejtés még mindig az esztétikai tárgy létmódjához tartozik, azt fejti ki és tartja életben, míg az elemzés a megfejtendőt és megfejtést együtt teszi a vizsgálat tárgyává, az esztétikai élet jelenségeiként.

A filmelemzés a film működését kutatja a jelek viszonyainak, s a közlők és befogadók jelek általi érintkezésének megfigyelőjeként, a kommunikatív rendszerek és tech- nikák leírójaként. A tudatos élmény mindig tartalmaz elemző munkát, de kérdés, hogy az elemzés szolgálja-e az élmény fogalmi betelje- sedését, vagy az elemzés az élmény és a mű fogalmi megfigyelője-e csupán, mely a társa- az imádkozás parazitákat mantizál tények egyikének, a szellemtakaró mozgásformái és törvényei tünetének tekinti őket.

Welcome to Scribd!

A megfejtés a naiv élmény és a pozitív kutatás között lép fel, ennyiben a pozitív kutatás látszik fölényben lenni. Másrészt a megfejtés annyiban fontosabb, amennyiben a pozitív kutatástól is hozzá térünk vissza, amennyiben minden további információ értelme az élmény akár az elementáris élmény, akár a gondolati élmény további elmélyítése és radikalizálása. Ha a kri- tika pusztán megfigyelő, vizsgáló természetű, és nem a mű megfejtésén, az élmény fogalmi beteljesülésén épül, akkor nem tudja megragadni a tényleges szellemi történés mélységeit.

• Но чтоб увидеть по-настоящему серьезные изменения, нам надо зайти куда дальше - я сейчас ускорю темп.
• Szalagféreg eszköz
• Mit ihat a férgek ellen

A fejtés nem tud egy a fizikai dolog szilárd körvonalaival ellátott kutatási tárgyat biztosítani, hisz a tárgyat nem a fizikai, hanem a kulturális térben találja, nem megfigyelt, holt, hanem az élményben megelevenített tárgyként, aktívan és nem passzívan szemléli a holt tárgyak csak a szemiózis preszemiotikus hordozói. A fejtés kiegészítő asszociációk hálójával fogja ki a jelentésmentes fizikalitásból a jelentős tárgyat, melynek az élmény- és kultúrmező kölcsön- hatásaiban betöltött produktív funkcióira kérdez rá.

Az elemzés tárgya feldarabolható és összerakható dologi adottság, a fejtésé oszthatatlan és megfoghatatlan, csupán kérdésekkel vallatható identitás.

A tárgy is, mint a szellemi lét egysége, önmagát keresi, nemcsak mi őt, egy önkeresés után járunk, hogy eredményeiben részesedjünk, s a vele való dialógus az önkeresések párbeszédévé válik.

Elemezni alulról, megfejteni felülről lehet. Az elemzés tárgya ugyanis valamely adottság, míg a megfejtés tárgya maga is megértés, megfejtés, élmény és tudás.

Nem kerülnénk szembe elemzés, kutatás és fejtés, értelmezés konfliktusával, ha a tényekből és adottságokból, folyamatosan nyomon követhető elmozdulások során át, le- vezethető volna a szabadság, ha egyszerűen a tények nyomása szorítaná rá a számítást a helyes reagálásra, s csak a hasznos alkalmazkodásoktól függne a megfelelés kritériuma és a cselekvés célja, s nem lenne ugyanúgy meghatározott az önalakító lény értékválasztásaitól, alternatív perspektíváktól.

Nem volna probléma, ha csak az ember kellene, hogy megfeleljen a az imádkozás parazitákat mantizál, s nem fordítva is, a környezet is annak, amiként az ember elképzeli, meg- választja és akarja magát. Ha elég lenne a környezetnek megfelelő, éber és hajlékony tárgynál-lét, s nem volna ennek feltétele egy produktív kerülőút, az ember önmagánál léte.

Nem volna gond, ha csak a lét fenntartása, és nem az önépítés produktivitása és a lehetősé- gek beteljesítése volna a gond. Ha csak a lét fenntartása és nem mibenléte volna a gond, akkor nem volna gond, hogy milyen létet érdemes egyáltalán fenntartani, úgy az ember nem volna önmaga számára is titok, s léte sem közérdeklődésre számot felnőtt paraziták a székletben orákulum.

Az elemzés megszünteti, amit elemez, ebben a tekintetben utólagos, az elemzett helyére lép, ezért hajlamos kategorikus ítéletekre, tanok prezentációjára, magát prezentálva az elemzett helyett, az elemzés ott van, ahol az elemzett nincs, az elemzett lét az elemző létben halott, míg a fejtés a megfejtett további életének része, ennyiben elválaszthatatlan a jóslattól, próféciától, előérzetek kockázatos artikulációjától. A részt, az anyagot, az adatot magyarázzuk, az egészet, a lelket, a formát megértjük.

Az értelmezés megfejtésként jut el a magyarázattól a megértésig. A magyarázat distancializáció, a megértés belehelyezkedés; az elidegenít, ez hasonneműként kezel.

A hasz- nosság szubjektumot és objektumot hangol össze, az érték szubjektumot és szubjektumot. Az előbbi kihasznál és berendez egy tárgyvilágot, az utóbbi törekvések, életvilágok össze- hangolását szolgálja.

Uploaded by

Csak az esztétikai alakulat végső hatását, összértékét és összérvényét megragadó megfejtés vagy megértés szintjén válik a gondolat hűségessé az eredeti élmény- hez. A megfejtés ennyiben megtérés is, a boncolástól a regenerációhoz és feltámadáshoz.

Szükségszerűségeket magyarázunk, s szabadságokat értelmezünk. A megfejtésben az világosodik meg az énben, ahogyan egy másik énben megvilágosodik a világ: a fejtés ily módon a megvilágosodások egymást átvilágító munkája, és ennek közvetítésével halomozá- suk képessége. A magyarázat merev adottságokat ér el, s nem a teremtés forrásait. A magyarázat számára az idegen szubjektivitások pusztán csak közkeletű beszédtartalmak és nyelvi formák rendező pályaudvarai.

A magyarázat holt lelkekkel kereskedik, a fejtés kifejti az aktív szellemet a holt burokból, amibe a közlés bezárta, s az ént nemcsak a szellemidézés médiu- mává, de az élő és holt, személyes és idegen szellem párbeszédének színpadává teszi.

A fejtés csak addig fejtés, amíg a közlőt bírja válaszra, s nem az én válaszait csempészi az ő üzenete, a megfejtendő mű helyére. Amit ő nekem üzen: a megfejtés figyelmet és hűséget kívánó tárgya. Amit én üzenek neki, az legfeljebb a műről szóló újabb mű, mely, ha pl.

A mű megfejtése nem azonos a meg- fejtett mű megítélésével, sem az általa kiváltott további reflexiókkal: a mű világképe, problematikája nem — legalábbis nem teljesen és feltétlenül — azonos a megfejtőével. Az ember- hez túlságosan közel álló művet nehezebb áttekinteni, megfejteni és végül megítélni. Ha az első szakaszban az én valaminő szellemidéző médium volt, a második szakaszban maga végítélet. Az első szakaszban minden aktivitását kikölcsönzi a műnek, a másodikban megsokszorozott aktivitást kap vissza.

Az önelvesztés szakaszát követi az őt meghódítón való felülemelkedésé. A műtől kapott megvilágosodás birtokában az imádkozás parazitákat mantizál befogadó olyan összefüggéseket is megvilágíthat a művel, melyeket a mű szerzője nem ismert. Az új élmények értelmezése a mű lehetőségeit valósítja meg.

A bölcsességben az ember úgy tekinti magát, mint egy messzi lényt, az interpretációban pedig egy messzi lényt tekint úgy, mint önmagát. A bölcsességben formálisan megsok- szorozódik, amennyiben elválik magától, az interpretációban tartalmilag megsokszorozódik, amennyiben azonosul másokkal.